[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Szamarat nem akarsz venni? - röhögte ki Ikumit. - Egy ilyen putriból törsz majd világuralomra? |
-Kösz-nevetett fel.
-Nah márcsak bútor hiányzik-mondta és bambuszfákat kezdett el összekötni borostyán segítségével. |
- Öö... tüzet akarsz gyújtani a kő segítségével? - nézett a másikra, majd nagyot sóhajtott. - Na te rendezkedj, sok szerencsét a nomád életmódhoz, én megkönnyítem a dolgod - odament a sziklához amivel Ikumi szenvedett, rárakta a kezét, és az pillanatokon belül már lángolt, lángra lobbantva a fákat, így a tűz már égett is. - Különleges vérvonal, különleges képesség - magyarázta. |
-Te,tudod-válaszolt,majd felkapott egy hatalmas sziklát és elkezdte faragni.
-Kicsti kezdek berendezkedni.-mondta vigyorogva. |
- Hát te tudod - forgatta meg a szemeit. - Nekem néha hiányoznak a nagyváros fényei, a nyüzsgő emberek, a klubbok, a könnyűvérű nők - röhögte el magát. |
Leült a sarokba majd tüzet gyújtott.
-Nincs jobb,mint egy barlang a rossz időben.-mondta
-Azthiszem ideköltözök.-mondta nevetve-Ez az én környezetem. |
- Ja, és sokáig bírom kaja nélkül - tette hozzá. - Csak van itt egy gyorsétterem a környéken - elnevette magát. - Azt hiszem az erdő is megteszi... tudod, állatvér, aztán ami majd jön. Hm.. viszont ezt a klassz denevéres pózodat irigylem.. én jobban szeretek fekve aludni, persze ha nincs jobb - hangjában gúny érződött. |
-Egy kérdés...Berendezkedtél itt a szigeten?-kérdezte
-Otthon és élelem nélkül meghalsz.-mondta |
- Ugyan máár... nem akarom én megölni - sóhajtott. - Csak azt mondtam, ha esetleg az utamba sodorja a szél, akkor nem fog tudni megölni. A többit rádbízom, nem vagyok én ez a szuperhős típus - legyintett félvállról. - Mellesleg.. én is simán kimegyek a napra, a kereszttől sem félek, és a fokhagymától sem esem össze - megengedett magának egy gunyorost mosolyt. |
-Idióta...Csak egy vérbeli Ősvámpír ölheti meg-magyarázta.
-Adzsite a napra sem mer menni és ráadásul fél a kereszttől.Én viszont ezeket mind el tudom viselni. |
- Világos - nem nagyon rázta meg a dolog. - Hát hajrá! Nem mintha engem megölhetne... |
-Nem tudom mit tervez ezzel a szigettel,de a Vámpír Tanács azt követelte öljem meg...Valószínű,hogy életeket követel... |
- Áháá, szóval világmegváltó terveid vannak - vigyorgott. - Miért is kéne megölni? |
Inkább ismerd,mert ő teremtette ezt a szigetet.-mondta
-Meg kell ölnöm...-dülledt szemmel merengett magában. |
- Fogalmam sincs ki az a tag - forgatta meg a szemeit. - Ismernem kéne? |
Egészségedre!Jah bocs ez a neved?-válaszotl a kölletlen bemutatkozásra.
-egyébként nem értem fokhagymához.
-Ismersz egy olyan tagot,hogy Adzsite? |
- Hm.. akkor viszont a fokhagyma szag valószínűleg a tiéd - nézett végig az előtte állón. - Mert nem hiszem, hogy nővel voltál... - köhintett. - Reiji - mutatkozott be kelletlenül. |
-Félreértesz!Nem gyengülök el tőle,csak a kettő illat együtt valami iszonyú.-mondta majd visszaült a helyére.
-Egyébként te meg ki vagy?-kérdezte |
- Hát te tényleg ősvámpír lehetsz - nézett döbbenten. - Rád még komolyan hat a fokhagyma? - majdnem röhögni kezdett. - Hát a női parfüm nem kizárt, viszont a fokhagymaszafg nem belőlem árad - csóválta meg a fejét. - Amúgy meg ne máár... egy hidegvérű gyilkos ősvámpír nem esik össze ennyitől? Ezt még a Twilight hőse, Edward is kibírja! |
-Ikumi vagyok...Ősvámpír,hidegvérű gyilkos.-mutatkozott be,majd a levegőbe szagolt.
-Neked van fokhagyma és női parfüm szagod?-kérdezte majd a fokhagyma illatától elgynegülve leesett a földre. |
[106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|