[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
- Hé, héé... nyugi kislány! - röhögött. - Bármilyen extrém helyen benne vagyok, de azért a temetőben? - húzta el a száját. Megfogta a lány kezeit, amivel éppen vetkőztette, így leállította. - Meg... tudod.. szeretem én irányítani a dolgokat - vigyorgott rá. - De ezt majd megbeszéljük mondjuk... 3 év múlva - utalt arra, hogy fiatalnak tartja a lányt. |
*Gyilkoló szemekkel nézett rá*Gyűlöllek...*termett már ott elötte és elkezdte lerángatni róla xDDD*Utálom az ilyen kislányos,rózsaszín ruhákat.Nem maradhat rajtam T.T*csatotla ki Reiji övét x"D* |
Végignézett a lányon.
- Áhh, felejtsd el - vigyorgott. - Jól áll az neked - kacsintott rá. - És különben is nem adhatom. Nem akarsz alsógatyában látni, szóval megkíméllek - nézett rá nagylelkűen. xD |
Mert ki az az elmebeteg aki pont téged akarna stírölni*vigyorgott gúnyosan majd vett egy mély levegőt.Lassan felállt így meglehetett látni...Rózsaszín miniszoknyáját és kicsit elegánsabb rózsaszín topját.Plussz a hajában rózsaszín masni volt,meg a cipőt meg se említve.Xal ezektől a cuccoktól írtó aranyosan nézett ki x"D Elfordította a fejét,kezeit karbatette*Ezért... |
A kő lepattant Reiji hasáról, elégedetten mosolyogva nézett a lányra.
- Miért ne akarnád látni? - kérdezett vissza. - Na, na, na! Hallgatlak - lábait keresztbe vetette, és figyelt. Várta a mesét. |
*Megfogott egy nagyobb követ és Reijinek dobta xD*Majd pont én akarnám nézegetni>____< *fordította el a fejét*Amúgymeg az lenne a vészhelyzet...hogy...*mondta egyre halkabban,lábából csak térdétől látszott ki de az teljesen csupasz volt*Izé...>.< |
- Hm... - jót mulatott a lány kétségbeesett arcán. - És mi lenne az a vészhelyzet? - kérdezte. - Csak látni akarod az alsógatyám, mi? - vigyorgott. |
Idióta,én nem vagyok olyan perverz mint te!*kiáltott rá majd magára nézett,lábait mégjobban összehúzta*Csak pár percre,tényleg.Utána viszaadom*alkudozott XD*Vészhelyzet van>.<!!!! |
Elnevette magát.
- Tudod, ez eszembe sem jutott... Általában a nők másért szoktak megszabadítani a nadrágomtól - nézett a lányra. - Amúgy nem adom - felelte. - Az enyém. |
~Nem bír rájönni mit akarok,igaz?._.~*futott végig agyán majd erősebben meghúzta a nadrágot aztán pedig elkezdte körbe-körbe futni XD*~Hát ha muszály lesz akkor megkell tennem...~*sétált lassacskán...kicsitt messzebb egy sírkő mögé.Pár mp elteltével máris felvette emberi alakját.A sír mögül feje látszott ki,sapijával a fején,testrészeit szerencséjére takarta a kő*Hé,idióta*szólt olda Reijinek XDDD*Ha esetleg nem lett vonla eléggé feltünő...Kéne a gatyád*mondta tök nyugodtan x")* |
Felvont szemöldökkel meredt az "állatra".
- Hé, hé.. hagyd a nadrágom - forgatta meg a szemeit, majd megborzolta a róka fejét. |
*Mancsát feje tetejére helyezte és azt kezdte lágyan simogatni,kissé beütötte a csapódás után XD Felállt majd felmelte tekintetét Reijire.Hátsólábaira felállt,melső lábaival a síron támaszkodott meg és a fiú ruháját kezdte el rángatni x"D* |
A gyenge füst megcsapta az orrát, szája mosolyra görbült, és kinyitotta a szemeit. Majdnem elnevette magát az erőlködő róka láttán, de aztán nem tette. Érdeklődve nézett rá. Vajon mit akarhat? |
*Átugrott az egyik sírkőre majd megállt és leült rá.Szaglása miatt érezte,hogy van itt még valaki így azonnal az idegen felé kapta fejét.Seggét feltolta xD majd vicsorítani kezdett a fiúra halkan.Száját lassan kinyitotta,hogy tűzgolyókat dobjon felé.Elrugaszkodott majd Reiji felé ugrott és szájából kiszállt...egy halován kis füst,ő pedig a sírnak esett/ütközött amin Reiji is ült XDDD. Halkan felnyűszített kiterülve a földön* |

Reiji nemrég érkezett a szigetre, és még senkit sem ismert. A nyüzsgő helyek mellett mindig kedvelte az elhagyatott és nyugodt térségeket is, hiszen itt tudott gondolkodni.
Az egyik régi sírkövön ült, amin már a nevek sem látszottak. Direkt egy ilyenen foglalt helyet, mert ha egy-egy másik síron elolvassa a neveket, gyakran eszébe jut, hogy tulajdonképpen neki is ott lenne a helye.
Azonban nem bánja, hogy vámpírként éli mindennapjait, szereti a képességeit amik ezzel az állapottal járnak. Csukott szemmel üldögélt, és csak csupán a szél mozgásából azonnal rájött, hogy nincs egyedül. |
*Róka alakjában ugrált sírról,sírra.Nem lehetett sokat látni,mert kissé elterjedt a köd.Néha jobbra-balra nézegett Hanami,de nm nagyon számított senkire.Mégis kijönne iylen elhagyatott helyre?xD* |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|