[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
* A földön üllve vigyorog *
- Ha én félek, te is félj... * Felállt, és leporolta magát * |
*halál lazán megofgta a lányt fejét és ellökte* TE IDIÓTA VADBAROM A FRÁSZT IS KISZARTAM MIATTAD AZ ELÖBB MIRE VOLT EZ JÓ? |
- Bu!
* Orditott egyet, elöbujva a sötétböl * |
*Kezeivel megfogja a nehéz vaskós ajtókat. Nagy levegő vétel után kínyitja azokat és bekiabál.*
- Hahó! Van ide bent valaki?
*Nem érkezett válasz. Félt, de mégis belépett, mert tudta, hogy nincs egyedül. És tudni akarta, kivel van.* |
-Ikumi.-mondta a nevét.
-Hogy kerültél a szigetre?-kérdezte |
Ayu:
- Ayu Obsidian. - mutatkozott be neki, bár nem tette szívesen.
|
-És elárulnád a neved?-kérdezte.-Én elmondtam a sajátomat.-figyelte a lányt,ahogyan a 2 centi vastag porban levő párkányon ült. |
Ayu:
- Nem érdekel. - mondta nyugodtan, majd az ablakhoz ment, és felült a párkányra. |
-Ejnye,de mogorva valaki.Mondták már,hogy csúnya vagy ha mogorva vagy?-kérdezte vigyorogva.Leült egy fotelba és egy csettintéssel begyújtott a kandallóba. |
Ayu:
- Sok időbe telt mire rájöttél. - jegyezte meg neki ridegen, és újra végignézett a szobán, amiben voltak.
|
-Ez látom nem jött be.-mondta majd leugrott a boltívről.
-Te vagy az a lány,akinek kiszívtam a vérét!-ismerte fel. |
Ayu
Erre felvonta a szemöldökét, majd a kezét belenyomta a fiú arcába, és bement. Nyugodtan nézett körbe. |
Ikumi igenet érzett az ajtón kívül.
-Itt az alkalom.-mondta és eltűnt.
Az ajtó lassan kinyílt.A fiú meg a boltívről fejtetőn lelógva kiáltotta.
-Én vagyok a legszörnyűbb rémálmod!-meresztette a szemfogait. |
Ayu:
A lány a kastély felé sétált, de még nem ment be. Megállt előtte, és csak végignézett rajta. |
A fiú besétált a kastély bejárata elé.
-Pont az én stílusom.-mondta magának és belépett az ajtón. |
[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|