[55-36] [35-16] [15-1]
Yuuki
Elveszi a kulcsot, majd befejezi az öltözködést. egy csókot nyom Firlan nyakára, majd megragadja kezét és elindulnak együtt le az előtérbe, majd el a toronyból. |
- Yap! - egyezik bele, egyszerű módon, majd nekilát a felöltözésnek. Mikor már köpenye is rákerül kivesz a szekrényből egy kulcsot és Yuukinak adja. - Tessék, bajos lenne, ha nem tudnál bejönni a szobába - Ezután megvárja, míg Yuuki is elkészül. |
Yuuki
Miután pár ruhadarabbal gazdagodott, felkutatva az egész szekrényt, Firlan mögé lopódzott, majd megölelte.
- Ha már kirángattál az ágyból, megkereshetnénk a többieket. |
Vállat von és csalódottságot színlelve feláll az ágyról, majd elkezdi összeszedni a ruhákat. Saját szekrényéből szerez maga számára tiszta ruhákat, ám Yuuki számára, csak a felső ruházatott tudta visszaadni a többi egy kis kosárba került a szennyeshez... - Majd szereznünk kell neked pár új ruhadarabot. |
Yuuki
- Hé! Hé! Ne! - próbálkozik nevetve Firlan kezei leütésével, majd jobb ötlet hiján felül, hogy kicsit távolabb legyen a warlocktól. |
- Hékás! - szól nevetve, majd lerántja a lányról a takarót. Hozzábújik hogy gyanútlan áldozata semmit se sejtsen, majd hirtelen elkezdi csiklandozni ahol csak tudja... |
Yuuki
- Lehet. - húzta vissza magára a takarót, majd elfordult és mosolyogva a párnába furta arcát. - Majd ha keresnek, szólj és kelts fel. Bár nem hiszem, hogy hiányoznék valakinek. |
- Jó reggelt! - mosolyog kedvesen, majd egy ásítás kíséretében nyújtókodik egyet. Megcsókolja Yuuki homlokát, majd nagy nehezen ráveszi magát, hogy felüljön. - Most már ki kéne kászálódni az ágyból - jegyzi meg, mikor a lemenő napra néz az ablakon keresztűl - kicsit kiütöttük magunkat... |
Yuuki
Felszisszen, majd homlokráncolva megfordult és Firlanhez bújt, hogy esélyt se adjon egy újabb merényletre. Kis idő után nyújtózkodik csak ki, addig kedvesét öleli.
- Jó reggelt! - suttogta mosolyogva. |
Felébred, és pár pillanatba telik, mire eljut tudatáig, hogy hol is van. Kedvesen végigsimít Yuuki hátán, majd kezeivel előrébb halad. Cirógatni kezdi melleit, majd jelzés értékűleg belecsíp mindkettőbe, miközben arcán gonosz mosoly terül szét. |
*Az ajtó túloldalán elkezd kalapálni az ajtóra egy papírt*
*A papíron: Firlan és Yuuki szobája (kopogj azt max Filran felszív)* |
Yuuki
- Én is szeretlek.. - válaszolja mosolyogva, majd ő is lehunyja szemeit, hogy pihenhessen. |
Átöleli Yuukit és füléhez hajolva megismétli suttogva a szót:
- Szeretlek! - ezután lentebb csúszik az ágyon, hogy a lány hátához bújhasson. Lehunyja szemeit és végre békésen alhat... |
Yuuki
- Inas meg ágyas, igaz? - kezdett nevetni, majd megpuszilta Firlan arcát. - Minden esetre meglepődtem, amikor azt mondtad, hogy szeretsz... Tényleg. Nem hittem volna. Kellemes meglepetés. - hunyta le szemei, még közelebb vackolva magát. |
Kicsit meglepődik, mikor lenyomják. - Pontosan - nyeri vissza önbizalmát. - Az én inasom, az én ágyasom, az én kedvesem vagy! - jelenti ki büszkén, de kivételesen a büszkeség tárgya nem önmaga. |
Yuuki
- Ó, köszi...Egy jó ideje rajtam volt, már engem is zavart...- felelte mosolyogva a csók után, majd lenyomta az ágyra kedvesét és hozzá bújt. - Szóval birtokjel, mi? |
- A tiéd elrejthető kis jel, míg az enyém egyértelmű birtokjel! - mosolyog önelégülten, majd hirtelen összerezzen, mikor a lány lában lévő lánc hozzáér. - Na jó, most untam meg ezt a hideg fémet... -morog halkan. Ismét elhúzza a takarót, most csak a lány lábáról és egy egyszerű mozdulattal kettéhasítja a láncot, majd végigsimít a lány lábán, lábfejétől belső comjáig. - Többé nem szeretnék ilyen holmit rajtad látni, hacska a másik vége nem rajtam van, vagy az én kezemben - a végén már szinte suttogta a lány fülébe, majd ismét megcsókolta. |
Yuuki
- Nincs kedvem felkelni...- nevette el magát halkan egy kis idő után, majd végig simított nyakán. - Remélem nem szúrják ki.. Nem lehet túl szép. Az én munkám viszont mesteri! - csodálta meg újra gonosz tettét. |
A gonosz vigyor láttán nem bírja megállni, hogy az ő arcán is megjelenjen egy hasonló. Leszorítja Yuuki a párnák közé, két óvatos, cirógató csókot ad nyakára, majd kiszívja bőrét. Ezután már csak az előző kellemes jelenetért jutalomból, lehúzza a lány felsőtestéről a takarót és mindkét mellére ad egy-egy apró puszát. Ezt követően visszahúzza a takarót és újra magához öleli. Nem mond semmit, hisz nem tudja mi lenne ilyenkor jó szó. |
Yuuki
Egy pillanatra összerezzent, amikor Firlan megszólalt. Lelkiekben felkészült a legrosszabbra, de nem azt kapta amire várt.
- Én is szeretlek... - súgja halkan egy kis csend után, majd egy csókot nyom Firlan nyakára. Amikor megpillantja Firlan bőrén a kiszívott foltot, végig húzza rajta ujját, majd kissé gonoszan elvigyorodik. |
[55-36] [35-16] [15-1]
|